Skip to main content

Találat: oktatáspolitika

Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez

„Svédország az oktatásban visszatér az alapokhoz. Az iskolákban egyre kevesebbet használnak digitális eszközöket a tanításhoz, sőt, az óvodákban be is tiltanák ezeket. A cél, hogy a tanulók ne veszítsék el az olvasási és a kézírási képességeiket. Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez. A lépés vitákat váltott ki, mint ahogy korábban a digitális oktatás elterjedése is. No de akkor mi a jó a gyermekeknek? Az idei tanévtől a hangsúly újból a nyomtatott könyvekre, a csendes olvasási időre és a...

Részletek

„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák

„A neveléstudományi, szakpolitikai és pedagógiai-szakmai viták időről időre felbukkanó témája a (falusi) kisiskola, leginkább fenntarthatósága,előnyei-hátrányai kerülnek fókuszba. Tanulmányunk elsőként azokat a hazai történéseket, oktatáspolitikai irányokat tekinti át, melyek alapvetően befolyásolták az alapfokú intézményhálózat, főként falusi, alacsony tanulólétszámmal működő intézmények helyzetét. Az írás második része egyeset tanulmány, ami két kistelepülés oktatást érintő összefogását mutatja be, ami az ezredforduló előtt indult annak érdekében, hogy mindkét faluban fennmaradjon az általános iskola. Az esettanulmány vizsgálja, hogy az iskolát körülvevő aktuális társadalmi és oktatáspolitikai környezet miként befolyásolta...

Részletek

Hiába hozzáférhető minden az interneten, a tárgyi tudás ugyanolyan fontos, mint valaha

„Napjainkban gyakran elhangzik az a tétel, hogy az internet korában nincs többé szükség tárgyi tudásra, és a lexikális tudás megszerzése fölösleges időpocsékolás. Nem biflázni kell, hanem kreatívnak lenni, és mindehhez „kompetenciaalapú oktatásra” van szükség. De vajon mi igaz ebből? A kreatív gondolkodás nyersanyaga nem más, mint a meglévő tárgyi tudásunk. Ahogyan Pólya György A gondolkodás iskolája című könyvében elmagyarázta: „Természetesen kevés tárgyi ismerettel nehéz dolog jó ötletre bukkanni; tárgyi ismeret nélkül pedig éppenséggel lehetetlen. Jó ötletek csak régi tapasztalatokon és korábban szerzett...

Részletek

A Klebelsberg-féle népiskolai program területi hatásai

„A két világháború közötti hazai politika egyik jelentős alakja volt Klebelsberg Kunó, aki a bethleni konszolidáció időszakában, 1922 és 1931 között vezette miniszterként a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Nevéhez számos kiemelkedő jelentőségű kultúrpolitikai intézkedés fűződik, amelyeket – az olykor vitatott ideológiai felhangok ellenére – összességében pozitívan értékel az emlékezet. Jelen tanulmányban a szerzők a klebelsbergi életmű talán legismertebb részét képező népiskolai programon keresztül mutatják be azt, hogy az átfogó kultúrpolitikai intézkedéscsomag felfogható a területi fejlődés bizonyos problémáira adott szakpolitikai válaszként is. A...

Részletek

A tanároknak és az egészségügyben dolgozóknak is üzent Pintér Sándor

„ A belügyminiszter szerint azért van rendőrhiány, mert jól megy a gazdaság, és a rendőrök keresett szakemberek a versenyszférában. Pintér Sándor a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadegyetemén beszélt erről, ahol volt minisztertársa, Trócsányi László rektor készített vele portréinterjút. A tárcavezető bejelentette, hogy ősszel felmérik a magyar diákok képességeit, és átszervezések lesznek az egészségügyben. "Rendőrnek." Ezt válaszolta Pintér Sándor Trócsányi Lászlónak, amikor a Károli Gáspár Református Egyetem rektora azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy minek látja magát. "A pályafutásomat a rendőrség alapozta meg, a...

Részletek

Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika

„Milyen új irányokba fejlődött 2021-ben az uniós tagállamok együttműködése az oktatáspolitika területén? 2020-at követően, az idei esztendőben már kevesebb figyelem helyeződött a tagországok, illetve a polgárok részéről az európai oktatáspolitikára, annak fejlődésére. Ennek ellenére három nagyobb terület mégis kiemelhető, amelyekben előrelépés történt 2021-ben. Az egyik az európai oktatási térség létrejöttéhez kötődik. 2025-re történő megvalósításához az Európai Bizottság több részterületen fogalmazott meg reformjavaslatokat, közéjük tartozik az európai diákigazolvány bevezetése, valamint az európai egyetemek létrehozása. Az egységes, bármely Erasmus+ programban résztvevő ország egyetemére alkalmas...

Részletek

Az Európai Bizottság javaslata a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról

„A Bizottság a mai napon tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot tett közzé a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról. A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz: ez lehet az iskolai helyszínek és más fizikai környezetek (vállalatok, képzési központok, távoktatás, szabadtéri oktatás, kulturális helyszínek stb.), illetve a különböző, digitális és nem digitális tanulási eszközök ötvözése. A Bizottság rövidebb távú...

Részletek

Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre

„Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke. Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból. Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak...

Részletek

Tanteremben, vagy a kibertérben? – Vukovich Gabriella (KSH, elnök)

„Szeptember elsején hagyományos módon indulhatott az új tanév a közoktatásban résztvevők számára. Hagyományos, de nem a megszokott módon. Abban az értelemben hagyományos az iskolakezdés, hogy ismét az iskolák tantermeiben folyhat az oktatás, azonban a járványügyi készenlét idején számos, az eddigiektől eltérő szabály és eljárás betartása vált létfontosságúvá. Mégis, a járvány első hullámának eseményei után lényeges eredménynek számít a tantermi oktatás lehetősége, ami egyben szükségszerű is: többek között a lemorzsolódások célként kitűzött csökkentése szempontjából, és mert az ismeretek minél hatékonyabb átadásához, és az...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4