Skip to main content

Találat: politikatudomány

Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

„...Kilenc évet töltöttem az Európai Parlamentben, és ott személyesen tapasztaltam, például az un. trilógusokon (ahol az EP, az Európai Bizottság és a soros elnökséget adó tagállam képviselői között zajlanak egyeztetések), hogy azok az emberek, akik az uniós intézményekben ilyen típusú elemzéseket készítik, sokszor nem évek, hanem évtizedek óta foglalkoznak ilyen feladatokkal, és óriási rutinnal rendelkeznek. Ráadásul – például az Európai Bizottságnál – külön osztályok és igazgatóságok foglalkoznak egy-egy tagállammal, nem beszélve a több tucat EU ügynökségről, miközben a tagállamok nem látnak rá...

Részletek

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv...

Részletek

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően...

Részletek

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat. „Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser...

Részletek

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése

„Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére. A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket...

Részletek

Önkormányzati bizalom és a kooperatív közszolgáltatások elmélete

„A közpolitika és a bizalom kapcsolatának vizsgálata talán napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, mind az akadémia, mind a politika területén. Tanulmányunkban1 arra vállalkozunk, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük az intézményi bizalom, különösképp a politikai intézményekbe vetett bizalom főbb magyarázó tényezőit. Ezt követően bemutatjuk a kooperatív közszolgáltatások elmélet főbb elemeit és ez alapján megvizsgáljuk, hogy az elmélet mennyiben járulhat hozzá az önkormányzatokba vetett bizalom növekedéséhez. Úgy találtuk, hogy az elmélet megvalósítása esetében az állampolgári részvétel erősítése és a közszolgáltatások minőségének javítása,...

Részletek

Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon

„...A közösségi oldalak a politikának is fontos terepeivé váltak. Az elmúlt néhány év közéleti diskurzusai tele vannak a közösségi média politikát átformáló hatásaival kapcsolatos interpretációkkal, találgatásokkal, reményekkel, vádakkal, félelmekkel. Barack Obama 2008-as győzelme óta alig van olyan politikai történés, mellyel kapcsolatban ne vetődne fel a közösségi média abban játszott szerepe. Az aktuális kontextustól függően tekintették már forradalmi eszköznek, választási csodafegyvernek, a politikai- és médiaelitek duopóliumát megtörő alkalmazásnak, az állampolgári közvetlen politikai részvétel vagy éppen a deliberáció megteremtőjének, miközben mások az álhírek terjedésének...

Részletek

QR-alapú párhuzamos társadalom és digitális leninizmus (Kína digitális világa)

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a Logic magazin 7. számát, amely tanulmánykötetként mutatja be Kína digitális átalakulását, a kínai internet világát. A továbbiakban két további elemzést ismertetünk. A „QR is King” c. írásában a hongkongi Chenxin Jiang rácsodálkozik arra a döbbenetes mértékű változásra, amit ahhoz képest tapasztalt, amikor 2016-ban (tehát mindössze három évvel korábban) Pekingben élt. Visszatérve a városba, szinte kirekesztett idegenként érezte magát amiatt, hogy készpénzzel próbált fizetni több helyen is, miközben a helyiek között ez már jószerivel teljeskörűen átadta helyét a...

Részletek

95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

„...2. Az Intézet feladatai 4. § (1) Az Intézet a hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el: a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a Kormány jogalkotási tervéhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan, b) közreműködik a...

Részletek

A jogalkotói munka segítésére létesíti a kormány a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

„A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter az MTI-vel. Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4