Skip to main content

Találat: társadalomtudomány

Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016

„2016-ban sorban az ötödik nagymintás ifjúságkutatásra került sor Magyarországon és a Kárpát-medencei nagyobb magyar régiókban, így Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján. A 15–29 évesekre vonatkozó Magyar Ifjúság Kutatás 2016 során számos kérdéskörrel foglalkoztunk, amelyek többsége összehasonlításra érdemes, így a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok körében egyaránt vizsgálható. Az összesen 12 ezer megkérdezett fiatal részvételével készült reprezentatív kutatás a fiatalok megismerését célzó szakmai munkának számos elemzési lehetőséget kínál. Ennek első lépései a 2017-ben megjelent magyarországi és külhoni gyorsjelentések voltak. A kutatás eredményeit...

Részletek

Városi reneszánsz helyett urbanizációs válság. Könyvismertetés Richard Florida: The New Urban Crisis című könyvéről

„Korunk legfőbb válsága az új urbanizációs válság, ahol a győztes mindent visz. A legtehetségesebb és legjobb helyzetű társadalmi csoportok néhány „szupersztár” városba koncentrálódnak. Ám a munkájukból, kreativitásukból származó pozitív gazdasági hatás nem terjed ki tágabb környezetükre. Ezek csak az érintett metropoliszokra, vagy azok egyes negyedeire korlátozódnak, míg a többi város, városrész messze lemarad mögöttük a gazdasági versenyben. Richard Florida, világhírű urbanista legújabb könyvében az eddigi – kreatív osztályról szóló – koncepcióját vizsgálja felül, a napjainkban tapasztalható területi és társadalmi egyenlőtlenségek látványos növekedésének...

Részletek

Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

„Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat. Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően,...

Részletek

Agglomerációs várostérségi tanulmányok – könyvbemutató

„A TÖOSZ és a Homo Oecologicus Alapítvány május 9-én a TÖOSZ, Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban mutatta be az Agglomerációs várostérségi tanulmányok Nagyvárosi, városi és települési dilemmák a 21. században című kötetet. A két szervezet közös gondozásában megjelent aktuális városi és agglomerációs írásokból összeállított tanulmánykötet bemutatóján dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára mondott kiadói köszöntőt. A főtitkár - aki a kötetben várostérségi közlekedéspolitika témájában írt tanulmányt – felhívta a figyelmet a kiadvány tartalmi sokszínűségére, amely szakmai színvonalával magasra emeli a kötet értékét....

Részletek

A nagy mikroadat – Big Data-használat a társadalomtudományban (Magyar Tudomány)

„Nagy adat és digitális történelem: egy izgalmas házasság múltja, jelene és jövője Z. Karvalics László A tanulmány fő tézise szembemegy a lelkes kommentárokkal. Önmagában sem a nagy adat (Big Data), sem az az átfogó digitális transzformáció, amelynek a nagyadat-jelenség csak része, nem hoz paradigmatikus változást a történeti megismerés módjában, az új tudás szintetizálásában. Ellenben egyfajta „kreatív rombolással” úgy alakulnak gyökeresen át a történeti kutatást támogató háttérrendszerek, hogy radikálisan feljavítják a történészi munka idő- és erőforrásigényben megtestesülő peremfeltételeit – s evvel előbb-utóbb mégiscsak...

Részletek

Közös kutatószobát létesített a KSH és az MTA a statisztikai mikroadat-állományok kutatási célú használatára

„A Hivatal falain kívül is kutathatóak tudományos célból a KSH mikroadatai Megkezdte működését a KSH-MTA KRTK kutatószoba, amelyet a megnövekedett kutatói igények hívtak életre. A KSH és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közös kutatószobája az MTA Humán Tudományok Kutatóházában működik, ahol kizárólag az MTA munkatársai dolgozhatnak a KSH közvetlen azonosításra nem alkalmas mikroadat-állományaival, az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos előírások szigorú betartása mellett. A fejlesztés a KSH és az MTA KRTK több éves együttműködésének eredményeképpen,...

Részletek

Megjelent az Információs Társadalom legújabb száma: 2017. XVII. évf. 4. szám

„Teljes lapszám Teljes lapszám megtekintése vagy letöltése PDF Tartalomjegyzék Tanulmányok Virtuális valóság az oktatásban - Ment-e a VR által az oktatás elébb? 2016-ot ugyan a virtuális valóság évének nevezték (virtual reality, VR), de a technológia áttörését mégsem hozta el. Az elmaradt siker is fontos jelzés arra, hogy érdemes a VR társadalmi érvényességének komplex kérdésével, kihívásaival foglalkoznunk. Jelen tanulmány ennek egy speciális területére, az oktatási célú VR-ra összpontosít. Miközben kutatása már az 1990-es évek közepétől megélénkült, legalábbis a nemzetközi színtéren, a próféciákkal és...

Részletek

Elérhető az Információs Társadalom 2017/3-as lapszáma

„Elsőként mindjárt kiemelésre érdemes lapalapítónk, Z. Karvalics László és a blokklánc (blockchain) technológia hazai evangélistájának, Nagy Gábor Dániel közös (és monumentális) tanulmánya, amely a napjainkban hallatlan népszerűségnek örvendő, ám a közbeszédben és a különböző híradásokban az új technológiák esetében sokszor tapasztalható sekélyességgel kezelt blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit mutatja be, ám azt egy sokkal tágabb, a társadalomi makroevolúció kontextusába helyezve. A szerzők álláspontja szerint ha a blokkláncot (a legkézenfekvőbb, a kriptovalutákra koncentráló megközelítés mögé nézve) mint háttértechnológiát vizsgáljuk, akkor a...

Részletek

A digitális jó és rossz születése : Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása

„Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötetet, amely felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is, ajánljuk mindazoknak, akik...

Részletek

Berlinben Internet Intézetet létesítenek

„50 millió eurót fordítanak a Berlinben megalakuló Internet Intézet létrehozására, amely a digitalizáció társadalmi következményeit kutatja majd. Hogyan lehet a digitális társadalom keretei között öntudatosan részt venni a közügyekben? Hogyan kell a demokratikus intézményeknek a digitalizáció kihívásaira reagálniuk? Például ilyen kérdésekkel kell majd az új intézetnek foglalkoznia. A Berlin-Brandenburg régió öt nagy egyetemét is (Szabadegyetem Berlin, Humboldt Egyetem, Műszaki Egyetem, Művészeti Egyetem és a Potsdami Egyetem) magában foglaló berlini konzorcium győzedelmeskedett a müncheni, bochumi, karlsruhei és hannoveri konkurenciával szemben, és a szövetségi...

Részletek
Page 2 of 5 1 2 3 5