Skip to main content

Találat: Trócsányi László

Trócsányi László: a közigazgatás feletti bírói kontroll jogállamisági kérdés

„Jogállamisági kérdésnek nevezte a közigazgatás feletti teljes bírói kontrollt az igazságügyi miniszter 2017. június 2-án a XIV. Debreceni Doktorandusz Konferencia megnyitóján tartott előadásában. Trócsányi László elmondta, hogy az Országgyűlés azzal, hogy elfogadta az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, komoly lépést tett az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének irányába. A miniszter az előadásában bemutatta a közigazgatási bíráskodás elméleti alapjait, magyarországi történetét, és az új közigazgatási perrend legfontosabb elemeit. "A közigazgatási bírósághoz forduló személy nem csak saját, hanem a köz érdekét és a jogrend integritását...

Részletek

A jogszabály-előkészítésben az IM-nek kiemelkedő szerepet kell betöltenie

„Határozott álláspontom szerint a kormányzati jogszabály-előkészítésben az Igazságügyi Minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie – írta a 2016. december 1-én megjelent Figyelőben az igazságügyi miniszter. Trócsányi László felidézte, hogy a kormány 2014-18-ra vonatkozó prioritásai között szerepel az új eljárási kódexek elfogadása. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 1867-től a második világháború lezárásáig az igazságügyi tárca meghatározó szerepet játszott a kódexek elkészítésében. A második világháború után azonban a szakmai kritériumok helyett a politikai aspektusok váltak meghatározóvá, és a rendszerváltozás után is több tényező nehezítette...

Részletek

Trócsányi: a közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat

„A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában. Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották. Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak...

Részletek

Az Igazságügyi Minisztérium célja az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése

„Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában. Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is. A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást. A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv...

Részletek

Trócsányi László: az önálló közigazgatási bíráskodás évszázados eszme

„Az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. szeptember 16-án Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alaptörvényről rendezett konferencián. Hangsúlyozta: nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak 19. századi előzményei, "elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be". Az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli megjelenéséről szervezett tanácskozáson ilyen, már a 19. században megjelent és most megvalósuló eszmére példaként az önálló közigazgatási bíráskodást említette. A miniszter ennek alátámasztására idézett Egyed István: A mi alkotmányunk című,...

Részletek

Trócsányi: professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség

„Professzionális közigazgatási bíráskodásra van szükség – mondta az igazságügyi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában 2016. szeptember 5-én. Trócsányi László emlékeztetett arra, hogy már 2014-es miniszteri meghallgatásán jelezte: a közigazgatási bíráskodást újra kell gondolni. A kormány 2015 januárjában elfogadott koncepciójában szerepelt a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése, azóta pedig több szakmai rendezvényen is felvetődött ez az elképzelés, tehát nem tartották titokban. A tervek szerint hét-nyolc regionális centrum, illetve egy közigazgatási felsőbíróság jön majd létre, de a Kúria felülvizsgálati, jogegységesítő szerepe a közigazgatási bíróságok felett...

Részletek

Nem pártbíróság lesz a közigazgatási felsőbíróság

„Visszautasítja az igazságügy-miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása – erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, 2016. szeptember 2-án megjelent interjújában beszélt. A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg. Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen...

Részletek

Trócsányi László: A kodifikáció több, mint egyszerű jogalkotás

„A kodifikáció több lenne, mint egyszerű jogalkotás, a jó kodifikátor nem mellőzheti a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, és folyamatos feladata a hatályos szabályozás felülvizsgálata is – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. február 11-én Szegeden. A Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog professzoraként is dolgozó szakember a Vladár Gábor egykori jogtudós és igazságügyi miniszter emlékére rendezett konferencián kifejtette: jelenleg jogalkotási dömping van. 1938-ban, amikor Vladár Gábor az igazságügyi tárcánál a jogszabály-előkészítést vezette, 39 törvényt fogadott el az Országgyűlés, 2015-ben ez a szám 230 volt. Hozzátette:...

Részletek

A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret

„A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret, módszert; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől a kormány elvárja, hogy mindezt tanítható diszciplínákba foglalva továbbadja – erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt az intézmény államtudományi és közigazgatási karának névadó ünnepségén. Az NKE Közigazgatás-tudományi Kara 2016. február 1-jétől Államtudományi és Közigazgatási Kar néven működik, a változást a miniszter mérföldkőnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán névváltozásról van szó, hanem tartalomváltásról is: az Államreform Bizottságot létesítő és az Államreform II. Program főbb elemeit meghatározó kormányhatározat egyik pontjának, a Nemzeti...

Részletek

Szükség van egy közigazgatási felső bíróságra

„Szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működne; oda kerülnének a közigazgatás legfontosabb ügyei – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. október 1-én Miskolcon, A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencián. A miniszter előadásában azt mondta, az új felső bíróságon intéznék a közigazgatási szempontból kiemelt ügyeket, de oda sorolható a gyülekezési jog, a szabályozó hatóságok tevékenységének ellenőrzése, emellett ritka, de fontos ügyeknek vagy közigazgatási szerződéseknek a meghatározó eseteit is ott kellene tárgyalni. Hangsúlyozta: ez kétharmados kérdés, „nyilván a politikai pártokkal...

Részletek
Page 2 of 3 1 2 3